Az 1913-as év őszén fiatal férfi érkezik a német hegyek közé, hogy egy eldugott szanatóriumban keressen gyógyulást tüdőbajára. A magas fenyők és ködbe vesző csúcsok között azonban különös, nyugtalanító dolgok történnek. A hely lakói titokzatos beszélgetéseket folytatnak, a természet pedig mintha figyelné és próbára tenné az érkezőt. A napfény mögött árnyak lapulnak, a békésnek látszó környezet lassan hátborzongató kulisszává válik, ahol a természet többé nem menedék, hanem fenyegetés. A Nobel-díjas Olga Tokarczuk mesterien szövi egybe a pszichológiai feszültséget, a mitikus motívumokat és a gótikus horrort, miközben remek humorral ábrázolja magasröptű filozófiai vitákat folytató szereplőit.