Sebestyén Andorné (1898-2000), a Budapest-kelenföldi református gyülekezet alapító lelkészének özvegye emlékezik vissza e könyv lapjain életének sorsfordító eseményeire, a teljes huszadik század tanújaként, századik születésnapját is maga mögött tudva. Személyes életútja nemcsak boldog házasságának, hanem egy gyülekezet megszületésének is a krónikája, és a háttérben olyan történelmi időket idéz, amelyek az emberre erején felüli feladatokat róva tulajdonképpen egyiknek sem kedveztek. Mi a titka a boldogságnak és a megelégedett életnek, mi teszi képessé az embert arra, hogy özvegyként még száz év fölött is mások vigasztalója és támasza legyen? Frici néni vallomása ezt a titkot tanítja a nyomdokaiban járó ifjabb és idősebb nemzedékeknek.