Az Artmagazin cikkei a kortárs és klasszikus művészet témakörében jelennek meg a magyar és a nemzetközi eseményekre, kutatásokra, irányzatokra, trendekre egyaránt fókuszálva. Érdeklődésünk a határterületekre is kiterjed: divat és design éppúgy téma nálunk, mint mondjuk a színházművészet, építészet, zene képzőművészeti kapcsolódási pontjai. Artmagazin 99. szám Olyan érdekes látni, ahogy halad a múltfeldolgozás. Pár éve még az 1945 körüli események hatalmas, átláthatatlan masszaként kötötték össze vagy választották el a háború előtti és utáni időszakot. Aztán elkezdődött a különböző elhallgatott történetek felbukkanása, majd az időszak részletesebb kutatása, az életszerűtlen,stilizált verziók felülvizsgálata, pontosítása. Most, hogy a második OFF-Biennálé is innen, 1945 közvetlen közeléből választott ki egy emblematikus történetet, jól látszik, ahogy napról napra haladnak előre, nemcsak a biennálés projektek előkészületei, hanem a választott előkép rekonstrukciós munkálatai is. A Sztehlo Gábor nevéhez fűződő zugligeti gyerekköztársaság, a Gaudiopolis (Örömváros) megteremtésének története, az előzmények, a gyerekotthon lakóinak élete, aktivitása egyre részletgazdagabban rajzolódik ki előttünk, és jut el tudásunk a "volt valami konkrét ügy a Valahol Európában című film mögött"-állapottól a "de hogyan is szereztek tüzelőt a gyerekek a szétlőtt, romos Budapesten, azon a télen?" konkrétumáig. Gaudiopolis első miniszterelnökével, a 91 éves Keveházi Lászlóval készült interjúnkban erről is olvashatnak. A tüzelőkérdéssel rögtön kapcsolódhatunk egy másik történethez is, a képkeretekéhez. A magyar keretállomány ugyanis eléggé megsínylette a két háborút, és sok gyönyörű faragott meg sok kevésbé gyönyörű, de fából készült keret végezte azokban az időkben a kályhában. Kép és keret viszonyáról sorozatot indítunk, ennek első része is egy interjú, amelyben Zwickl Andrást, a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténészét kérdezzük. Régi nagy műgyűjtők alakjait bemutató sorozatunk is gazdagodott ebben a számban: címlapképünket is annak a tipikus monarchiabeli gyűjtőnek köszönhetjük, Stern Árminnak, aki éppúgy otthon volt Bécsben, mint Budapesten, és aki két banki igazgatótanácsi ülés között Zulejka című balettjét komponálta. A rengeteg múlttal foglalkozó cikk mellett kortárs kiállításokról is írunk, ebből mondjuk pont William Kentridge munkái szinte mind a történelem különböző, számára érdekes korszakaival foglalkoznak, de teljesen kortárs projekt az Inda Galéria kiállítása, ami ráadásul az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karral együttműködésben valósult meg, és nagyjából ugyanazokat az érzéseket tudja előhívni a látogatókból, mint Sztehlo Gábor emlékezete. TARTALOM 4 - 5 ARTANZIX 6 - 13 Interjú Topor Tünde: HA MEGTANULJUK EGYMÁST SZERETNI, AKKOR ÉLÜNK, HA MEG NEM, AKKOR NINCS TOVÁBB... Interjú Keveházi László evangélikus lelkésszel, Gaudiopolis első miniszterelnökével 16 - 20 Kiállítás Vizi Katalin: MÁS KÉP? Queer British Art 22 - 29 Keret Szikra Renáta: A KERET SOSEM MARGINÁLIS KÉRDÉS Interjú Zwickl Andrással, a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténészével 30 - 31 Egy kép Fáy Miklós: VIRÁG AZ EMBER M S mester: Vizitáció 32 - 35 Kiállítás Mucsi Emese: ÉLJ AZ EGÓNAK William Kentridge 1 000 000 arca 38 - 41 Kiállítás Révész Emese: 365 IDEGEN TÁRGY MEGTISZTÍTÁSA 42 - 47 Emlékhelyek Szilágyi Róza Tekla: MÚZEUM A LÁVABUBORÉKBAN 48 - 49 Háttér Mádl Janka: BALATONI KIS TOSZKÁNA Borsos Miklós tihanyi birodalma 52 - 61 Műgyűjtés Nagy László: EGY MONARCHIABELI POLGÁR A KULTÚRA SZOLGÁLATÁBAN Stern Ármin 62 Gutenberg-galaxis Készman József: A ZÖLD, A BÍBOR ÉS A FEKETE. EGY FÁJDALMASAN SZÉP MŰVÉSZET KÖRVONALAI Gelencsér Rothman Éva: Nemes Lampérth József