1485-ben a Nápolyi Királyságban súlyos belpolitikai válság bontakozott ki, amikor az ország legbefolyásosabb bárói fellázadtak I. Ferdinánd király ellen. Miután VIII. Ince pápa az összeesküvők mellett foglalt állást, a konfliktus rövid idő alatt egész Itáliát megmozgató politikai és diplomáciai küzdelemmé szélesedett. A két szemben álló fél Itálián kívüli támogatókat is keresett, így Ferdinánd aragóniai rokonai mellett vejéhez, Hunyadi Mátyás magyar királyhoz fordult segítségért. A kötet Mátyás király szerepét vizsgálja a nápolyi bárók lázadásának történetében. Bemutatja, miként kapcsolódott be a magyar diplomácia az itáliai hatalmi játszmákba, és Mátyás milyen katonai segítséget nyújtott a konfliktus során. Az elemzés két szálat követ végig: a Mátyás király dinasztikus politikájának részét képező esztergomi érsekség betöltésének kérdéskörét, valamint az Itáliába küldött magyar csapatok mozgását. A monográfiát huszonnyolc, többségében olasz nyelvű történeti forrás kritikai közlése és magyar fordítása egészíti ki. A szövegek révén bepillanthatunk a magyar országgyűlés mozgalmas napjaiba, de fény derül Beatrix királyné Budán nevelkedett öccsének, Francesco hercegnek a szerepére is.